Békés város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Kistérség: Békési kistérség
Lakosság: 21 fő
Terület: 127.23 km²
Népsűrűség: 0,17 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 66

Fekvése

Az Élővíz-csatorna

Békés városa Békés megyének közepén helyesztkedik el, északra 10 kilométerre Békéscsaba megyeszékhelytől, az ország két nagyvárosától, Debrecentől és Szegedtől egyaránt 120 kilométerre. A város keleti határán folyik a Kettős-Körös, melybe torkolik az Élővíz-csatorna ami keresztül halad a belvároson. A település vonzáskörzetéhez tartoznak a közeli kis falvak is: Bélmegyer, Tarhos, Murony, Kamut.

Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter.

Éghajlata

Békés az északi mérsékelt ővben, éghajlati zónát tekintve kontinentális, hideg téllel és meleg nyárral,a csapadékmennyiség átlagosnak mondható. A napsütéses órák száma 2000 körüli, nyáron 810 óra körüli, télen kevéssel 190 óra fölötti napfény várható. Az évi középhőmérséklet: 10,2- 10,4 °C, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 °C. Csapadék 550-570 mm valószínűsíthető évente, a tenyészidőszakban 320-330 mm esőre számíthatunk. A leggyakoribb szélirány az északi és a déli. Ariditási index: 1,23-1,28.

Nevének eredete

Első ispánjáról Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is.

Története

Római Katolikus Templom

Békés az újabb kőkortól kezdve (i. e. 4. évezred) lakott település. Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népesség váltakozva lakta (illírek, kelták stb.), az i. sz. I. évezredben állattenyésztő lovasnomádok követeték egymást (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok,) a 896-ban bekövetkezett honfoglalásig.

A magyar honfoglalással a Körös-közt Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg. A királyi vármegyehálózatba István már az első alkalommal bekapcsolta Békést. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. A tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, de a tatárok elvonulása után visszatért. Zsigmond király 1403-ban Maróthy János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott. Maróthy építette 1403-1405 között a gyulai várat, amely egyúttal az uradalom központja lett. Békés vára ezzel elvesztette addigi centrális szerepét. A XV. században Corvin Jánosé lett a város. 1552-ben Szegedi Kis István megszervezte a református egyházközösséget és a református iskolát is. 1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök. A várost 1596-ban tatár segédcsapatok támadták meg, amelynek során teljesen elpusztult. Újbóli betelepítése 1610 táján kezdődött. Időközben az erdélyi fejedelem birtoka lett. Hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki. 1690 táján a lakosságot el is költöztették, hogy a gyulai törökök ne jussanak élelemhez.

A szatmári béke után gyors fejlődésnek indult a település. A volt hatalmas gyulai uradalomnál jóval nagyobb területeket 1720-ban megkapó Harruckern családnak, hogy birtokait jövedelmezővé tehesse, s ehhez a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe kellett fognia. A XVIII.század első felében, a Rákóczi szabadságharc utáni újratelepüléskor a Körösök völgyében a görögöknek nevezett (a valóságban azonban gyakran örmény, bolgár, szerb, macedón) betelepedők ragadták magukhoz a bérleteket és a kereskedelmet. Kereskedőkolóniát nem alkottak, központi helyüket azonban Békést tekintették, ahol ortodox templomot is építettek A zsidók jelenlétét a XVIII. század végétől egyházuk léte bizonyítja, bár üldözésük miatt ekkor még szívesebben vallották magukat németeknek.

1773-ban szőlőtelepítés kezdődött, és malmokat építettek. Ezekben az időkben került örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került.

1848-ban a forradalom hírére itt is népgyűlést tartottak és a földesurat engedményekre kényszeríttették. 1872-ben Békés elveszíti városi rangját, és nagyközséggé alakul. A következő évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amit elsősorban az okozott, hogy a Budapest-Arad vasúti fővonal elkerülte a települést és ezzel kiesett az országos forgalomból. Az I. világháború idején a lakosság lelkesen támogatta a Tanácsköztársaságot. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített.

Ebben a városban alapította meg 1930. október 12-én az Egységes Pártból kilépő kisgazdák (töbek között Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot.

1940-es évek elején a település lakóinak száma meghaladta a 32 ezer főt. A háború után négy új község alakult a békési határban: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). Ekkor a nagyközség lakossága 21 ezerre csökkent.

Az 1950-es években a település megpróbált önerejéből fejlődni, de ez csak a városi rang visszaszerzésével (1972) tudta elérni.

Címer

A címerpajzsban kék mezőben, levágott, derékszögben behajlított páncélos jobb kar, vörösszínő, négy ezüst ponttal (körrel) díszített arany nyelő, és szegélyő zászlót tart. A pajzson ezüst sisak nyugszik, rajta nyílt, aranyszínő korona. A sisakdísz vállban elvágott, tompaszögben behajlított kivont ezüst kardot tartó páncélos jobb kar.

Logó

A logó leírása: a város főtéri hídjának, híd melletti pavilonjainak grafikus ábrázolása.

Szlogen

A város szlogenje:Békés - a hidak városa

Demográfiai adatok

Lakosainak száma 1941 után lassan csökken, 1980-as mérésig. Az 1980-as viszonylagos növekedés két okkal magyarázható: Békés várossá nyilvánítása, valamint a megye legnagyobb szociális otthonának létrehozása is pozitív változásokat okozott a lakosság lélekszámának tekintetében. Az összlakosságra vetített átlagéletkor 38 év volt.

1870-ben 18.294
1910-ben 20.649
1941-ben 22.245
1960-ban 21.501
1970-ben 21.174
1980-ban 22.287
1990-ben 22.338
2001-ben 21.617 fő

Népsűrűség 1 km2-re: 169.9 fő

Lakó (éjszakai) népesség,nem dolgozik, nem tanul: 11.489
Lakó (éjszakai) népesség,helyben dolgozik, tanul: 7.265
Más településen dolgozik, tanul (eljáró): 2.909
Más településről jár be dolgozni, tanulni: 1.050
Nappali népesség összesen: 19.804

Gazdaság

Az 1950-es években a település megpróbált önerejéből fejlődni, de ez csak a városi rang visszaszerzésével (1972) tudta elérni. Ezután iparosítási kísérletek következtek, hogy a város minél több lakosának megélhetést nyújtson, de ezek a kezdeményezések a rendszerváltás idején többnyire életképtelennek bizonyultak. Békéscsaba közelsége miatt az ingázók száma rendkívül magas. Ez önmagában nem jelent problémát, ha a megyeszékhelyen nagy a munkaerőpiaci kínálat. Ha viszont ezen a téren visszaesés tapasztalható, akkor a válságos helyzetű cégek általában a plusz költséget jelentő bejáróktól válnak meg először.

Közlekedés

A település rendelkezik helyi járattal.

Látnivalók

Templomok

Református Templom

Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.

Római Katolikus Templom

1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, de többek között Orlai Petrics Soma (Petőfi barátja, rokona) egyik képe is látható

Görög Keleti Templom (Sparral szemben)

Görög és örmény hívők számára épült ortodox Szent Miklós görögkeleti templom. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek elsőrangú mesterek művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.

Egykori Zsinagóga – ma közösségi ház
Baptista Imaház
Pünkösdi Imaház

Temetők

Rózsa temető
Malomvégesi temető
Zsidó temető, ravatalozó, Winkler egykori békési rabbi sírjával, Szarvasi út.

Intézmények, infrastrukturális létesítmények

Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet
Tüdőbeteg-gondozó Intézet
Egészségház
Békés Megye Képviselő-testülete Hajnal István Idősek Otthona
Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békési Polgári Védelmi Iroda
Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára
Békés Városi Általános Művelődési Központ
Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum
Békés Városi Könyvtár
Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat
Piacfelügyelet

Múzeumok

Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
Békési Galéria (Széchenyi tér 4.) Bér-ház 1885.

1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. Világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.

Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866

Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.

Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)

Köztéri szobrok, emlékművek

Veress Kálmán Forradalmi Emlékműve
Református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.
A parókia másik emlékeztetője Karacs Terézre, a magyar nőnevelés úttörő alakjának békési tartózkodására hívja fel a figyelmet.
Nemrég itt avatták fel Szabó Lőrinc XX. századi jeles magyar költő emléktábláját.
Széchenyi tér dél-keleti végében áll Pásztor János szobrász első világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint vele szemben az 1996-ban avatott eltörött harangot találjuk, a második világháborúban elesett, illetve áldozatokká vált békésiek emlékére.
Az 1904-ben épült Városháza falának kazettájában Irányi Dániel szobra található. A márciusi ifjak egyike, a város egykori országgyűlési képviselőjének mellszobrát tekinthetjük meg.

Természeti látnivalók A Kettős-Körös Békésnél

Békés város jellegzetessége a rendkívüli méretű külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetők fel.
Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
A különböző földtani kőzettípusok igen változatosak: lősz, homok, agyag, iszap és kavics váltogatják egymást.
A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösökből keletkezett.
A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
Figyelemre méltóak a rétegvizek, mint ivóvíz források, nagyobb mélységben pedig gyógyhatású melegvizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek

Oktatási intézmények

Középiskolák

Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium

Az 1552-ben alapított iskola működése gyakorlatilag folyamatos. Méltán viseli a nemzeti kultúra fejlesztésében jeles érdemeket szerzett Szegedi Kis István reformátor nevét. .

Békés Megyei Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium

Általános Iskolák

Békés Városi Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola
Békés Városi Eötvös József Általános Iskola
Békés Városi Karacs Teréz Általános Iskola

Óvodák

Békés Városi Óvoda, Petőfi u. 4.

Tagóvodák:

Baky u. 6. sz.,
Csabai u. 30. sz.,
Hunyadi tér 1/1. sz.,
Jantyik u. 33. sz.,
Korona u. 1. sz.,
Móricz Zs. u. 44.sz.,
Nevelő u. 1. sz.,
Ótemető u. 2. sz.,
Teleki u. 26. sz.,

Bölcsődék

1. sz. bölcsőde, Jantyik u. 29.
2. sz. bölcsőde, Bajza u. 1.
3. sz. bölcsőde, Rákóczi u. 16.

Kulturális intézmények

Békés Városi Általános Művelődési Központ - Alapfokú Művészeti Iskola

Média

Békés Mátrix - Békés Közösségi Webportál
Békés Tv - A város HÍRADÓJA
Torony Rádió
Városházi Krónika
Békési Újság

Sport

Kézilabda

ERSTE-Békési Férfi Kézilabda Klub
Női Kézilabda Tornaegylet

Labdarugás: Békési Football Club

Kosárlabda: Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportegyesület

Asztalitenisz:Ökölvívás

Kajak-Kenu: Békés Kajak-Kenu Club

Atlétika:

Békési Diákatlétika Klub
Békési Diákok Atlétikai Clubja

Torna: Békési Torna Egylet

Lövészet: Városi Lövész Klub

Sakk: Békési TE

Érdekesség

Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (pl.: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez). A tájegység tájszólás az í-zés, különsen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").

A gyógyvíze a Hévízivel egyenértékű.

1892-ben Békésen megalakult sportkör, a Békési Torna Egylet (az egyesület napjainkban is működik), az egyik legrégebb vidéki sportklub hazánkban. 1896-ban itt volt Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben itt alakult az ország első művelődési otthona. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen nyitották meg az első szabadpolcos könyvtárat.

Ma az Alföldi medence egyik legmélyebb része. Napjainkban ennek a medenceség következménye az időnként kipattanó földrengések, írásos feljegyzések szerint az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben ez a természeti jelenség. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.

Légi felvétel, középen a Szegedi Kis István Gimnázium

Híres emberek

Itt született (1797 – † 18.. ) Giba Antal földmérő-mérnök
Itt született (1864 – † Békés 1903) Jantyik Mátyás festőművész
Itt született (1894 – † Káptalanfürdő 1964) Csurka Péter író, újságíró
Itt született (1928 – † Budapest 1983) Béládi Miklós József Attila-díjas irodalomtörténész és kritikus
Itt született 1944. augusztus 1-jén Bajkó Károly olimpiai bronzérmes birkózó
Itt született Janáky Viktor, (1933. június 10. – † Budapest, 1999. december 30.) Munkácsy Mihály-díjas (1986) , és Pro Urbe-díjas (1978) keramikusművész, grafikus
Itt született Minya Mária, (1946- ) Munkácsy Mihály-díjas (1980 ) szobrász és keramikusművész.

Díszpolgárai

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Testvérvárosai

Gyergyószentmiklós, Románia (1993)
Magyarittabé, Szerbia (2006)

Források

Város térkép áttekintése

Belső hivatkozások

Murony–Békés-vasútvonal

Következő községek

További községek